Haraszty István Édeske

A hazai mobil szobrászat közkedvelt alkotója (beceneve Édeske). Autodidakta művész. Több műve már életében klasszikussá vált. A fanyar humorú, sok esetben szatirikus mondanivalót hordozó alkotásai nagy feltűnést keltettek már az 1970-es években. Számos esetben éles kritikát fogalmazott meg a Kádár-rendszer működésével kapcsolatban. Ennek köszönhetően, hosszú évekig nem kapott kellő teret művészete.

 

1951 - 1953 között géplakatos tanuló, 1953-től díszműlakatos, ekkor kezdett festeni. 1960 és 1970 közt a Dési Huber Körbe járt fejleszteni képzőművészeti alapismereteit, mestere Laborcz Ferenc volt. Kenyerét tanítással kereste, 1957 és 1965 között műszaki ismereteket tanított egy szakmunkásképző iskolában. 1965 és 1967 között díszítőelemek tervezésével bízták meg a Lánc- és Kovácsoltáru Ktsz.-ben, ezután a József Attila Művelődési Központban dekorációs feladatokat kapott, 1967 és 1989 közt belső építész lett a Dél-pesti Vendéglátóipari Vállalatnál, közben 1975-76-ban a kaposvári Csiky Gergely Színházban szcenikus.

 

Kinetikus alkotásai közül talán a leghíresebbek az Acélmosoly, a Fügemagozó (1970), s az Agyágyú című szerkezetek, melyek egyetlen lökéssel mozgásba hozhatók, s „ütköztetik” a képzőművész és az aktuális megismerő néző fantáziáját. Szobrainak legfőbb eleme a mobilitás, az elgondolás és a játék, képzőművészeti szaknyelven „mozgás”, „koncept” és „játék.” (Forrás: Wikipedia)